Fogalmad sincs, mit jelent a cím, honnan indulunk, hova fogunk kilyukadni. Ez a blog a receptjeimnek készült, mint ahogy az az alcímben is megjelenik: otthont ad nekik. Ám mivel az enyém, én írom, így egy szelet belőlem, az életemből. Valahogy éreztem, hogy egyszer eljutok arra a pontra, hogy megírok egy nem receptes bejegyzést. Azt hiszem, ez az a pillanat, ez az a bejegyzés. MEGÉRKEZTEM - kulcsszó. Jár a fejbicc ennek a mai napnak. Bár reggel még nem így gondoltam, és szívtam is rendesen egész nap, maradt is még a melóból elintézni való, de vége. Holnap május 1, majd 2 nap szabi és hétvége. 5, azaz öt nap itthon. Azt csinálok, amit akarok. A szabadság keze simogatja fejemet és én mint egy kiscica dörgölődöm bele boldogan. Annyira idilli kép ez: mindjárt éjfél, és nem kell kattognom, hogy le kell feküdjek, mert reggel újra csörög a vekker, újra jön egy nap, újra rohanás a bkv-ra, újabb tender leadási határidő, újabb stresszhelyzetek, újabb rohanások órát adni, újabb átszellemülések, újabb rohanás a bkv-ra, újabb hazaérkezés, és újabb alvási óra számolások... de persze ki az, akinek nem ugyanilyenek a napjai, csak épp más felállásban, más programokkal? Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Mégis azt mondom, hogy az utóbbi időben annyi, de annyi pozitívum ért, hogy egy szavam sem lehet: a vendégeimtől iszonyat, mennyi pozitív energiát kapok, és egyre többen vannak (vagytok, ha épp most is olvastok :) ) <3. A nem kicsi, de legalább nagy függőséget okozó, már-már virtuális baráti körré váló facebook-os csoportban egyfolytában sütik a receptjeimet, és ízlik, szeretik, egész családok eszik! :D Az, hogy rátaláltam a CrossFitre, nekem maga a nagy szerelem. Arról nem is beszélve, hogy már most sok új, tökjófej embert ismertem meg, pedig nagyon az elején járok még. De MEGÉRKEZTEM. :) Hogy az egyik kedves edzőtársat idézzem: "endorfin felhő"-ben úszok. Amikor úgy érzed magad, hogy az ég adta világon nincs semmi, de semmi, ami kibillenthet ebből az állapotból. Amikor csak vagy, és jóbarát vagy önnön magaddal. Amikor már az boldogságot okoz, hogy feltett lábbal, öledben a laptoppal, háttérben tv-zajjal kísérve ülsz és már-már télleg gusztustalanul jól érzed magad, mert BOLDOG vagy! :D Nevetséges kis dolgok ezek: felkerülni neveddel a falra; megtudni, hogy edzés naplót kell vezetned; a tudat, hogy már Te is ennek a csapatnak a tagja vagy; hogy tudod, másnap találkozol édesanyáddal és egy egész, budapesti-turistáskodós napot fogsz eltölteni vele; hogy a kedvenc barátnőiddel igaz, csak egy "kézben zabálós kaját" közösen megevős időre futottál össze, de az olyannyira minőségire sikeredett, hogy az ereidben érzed az energia áramlásának minden pozitív töltetét, amit kaptál tőlük....bolondság? nyáladzás? :D fujj, ne is mondd, tisssztára undorító... :D Te meg irigy vagy most, és?!....:D :P ;)
...jójójójójójó. De mi az a cetli az üvegben? Ez a nap. Hogy MEGÉRKEZTEM. Hogy teljesnek érzem az életem. Endorfin-cetli. Ez a bejegyzés. És a többi? Pillanatok. Képek. Érzések. Én. És egy picit mások is.... ;)
