Kezd vége felé járni a "szünidő". Agyban már el kezdtem átállítani magam, hogy hétfőn bizony munka lesz. Meg szerettem volna csinálni egy pár szöszmötölős dolgot, ami úgymond, előkészület a közelgő, jövő heti munkavégzésnek. De valami belső inger jött... Jajj, valahogy meg kell tanuljak ennek parancsolni. De most nem. Még nem. Még igen is, megtehetem, hogy 3-5 órákat töltsek el a konyhában... borzasztóan hangzik, ugye? Mikor felismerem, mindig elképedek, de amíg csinálom... nincs más, csak én és a készülő finomságok......a készülő finomságok, melyeket az idei elsőre megtartott aerobic órámra készítettem nagy lázasan. Hiszen megígértem az egyik kedves, régen látott vendégemnek, ha jön, természetesen, kap paleo sütit.... mit is tudna az ember lánya válaszolni egy direktbe bekérdezett "és akkor megkóstolhatok végre egy paleo sütit?"-re? :D :D Nincs apelláta, össze kellett kapjam magam.
Az almás kókuszlinzer pitetorta tésztáját már oly sokszor ki akartam próbáltam kakaósan. Úgyhogy most jött a "fejlövés", hogy elkészítem, és lekvárral összeragasztom. Igen ám, de milyen lekvárral? Hiszen nincs itthon semmim.... na, paleoban ilyen nincs! Mindig van itthon valami! :)
.... pontosan ezért körmölöm ilyen sebesen ezeket a sorokat... mert "szörnyű" dolgot sikerült összekaparnom az üres hűtőből... ühüm... többen is a receptre várnak. ;) Tessék-lássék:
Kakaós linzervirágok
Hozzávalók
20 púpos ek kókuszreszelék, 4 tojássárgája, 4 ek eritrit, vanília kivonat/aroma ízlés szerint, 1 púpos ek kakaópor
Hogyan csináltam?
- A kókuszreszeléket jól zsírjára őröltem, összegyűjtöttem egy tálban.
- Hozzáadtam a többi hozzávalót, végén a tojássárgájákat, és el kezdtem összedolgozni fakanállal, majd azt félretéve kézzel gyurmáztam tovább. A kezem melegét kihasználva egy jól formázható anyag lett belőle.
- Ezt bedobtam pihentetni a hűtőbe addig, amíg a sütő elő nem melegedett 170 fokra.
- A pihentetett tésztagolyót két szilikonos sütőpapír között 2-3 mm vastagra nyújtottam, és virág alakú szaggatóval kiszurkáltam. A maradékot újra összegyúrtam, újra kinyújtottam, kiszurkáltam. Egy egész nagy tepsinyi lett ekkora adagból, jól szorosan rakva a virágokat.
- Betoltam a sütőbe, gondoltam, adok neki félórát, hát, egy nagy fenét! Jól szénné égett volna! :) Kb. 20 perc alatt kész is lett.
Jöhet a lekvár főzés! :)
Sárgarépa lekvár aszalt barackkal
Hozzávalók
2 közepes sárgarépa, 1 citrom kezeletlen reszelt héja, 1 citrom kifacsart leve, annyi víz, hogy a citromlével együtt 1 dl-t adjon ki összesen, 4 ek eritrit, 100 g aszalt sárgabarack
Hogyan csináltam?
- Az aszalt sárgabarackot feldaraboltam ollóval és beáztattam annyi vízbe, ami éppen ellepte.
- A répát megpucoltam és aprítógépbe jól megaprítottam. Ha reszelni van türelmed, az apró reszelőt is választhatod.
- Beletettem egy kis lábosba, hozzáadtam mindent megmaradt alapanyagot, kivéve a barackot.
- Alacsony fokozaton, fedő alatt a répát puhára főztem, majd levettem róla a fedőt és addig rotyogtattam, amíg szinte el nem főtt róla az összes lé (szerintem, volt vagy 2 óra hossza az egész főzés).
- Majd lehúztam, félretettem. A barackról leöntöttem a vizet, és ráborítottam a sárgarépára. Botmixerrel, amennyire csak tudtam összeturmixoltam.
Nincs az az isten, aki megmondja erről, hogy sárgarépából készült! :) Finom, édes, közben mégis fanyar és citrusos... egy újabb alkotás, amit árulni kéne. :)
A kekszeket megkentem a lekvárral és összetapasztottam őket... készítettem még amarántos almás korongokat is, imádták azt is, de ennek volt a legnagyobb sikere.
Ha összetapasztod a korongokat, és hagyod állni egy picit lezárt dobozban, kicsit megszívja magát a linzer, megpuhul, és ahogy beleharapsz, egymásba simulnak az ízek...
Nagyon finom... még jó, hogy elajándékoztam. :P :)
